Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
Számos nemzetközi lap foglalkozik azzal, mi történt az elmúlt napokban az EU-csúcson, különös tekintettel Orbán Viktor döntéseire. A Le Monde Ausztria és Magyarország nyugat-balkáni nyomulásáról ír. A Le Figaro a "titokzatos Orbán–Putyin-viszony" hátterét elemzi. Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója nem lesz Európában szélsőjobbos söprés, ám a jövő évi amerikai elnökválasztás változtathat a képen. A Project Syndicate két cikke is a lengyel belpolitika kulisszái mögé néz be. A Wall Street Journal Trump lehetséges visszatérésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kétnapos színjáték végén Orbán Viktor új politikai fogalommal gazdagította a világot: a konstruktív megfutamodással. Egy célját ezzel mindenképpen elérte: most róla beszél mindenki az annyira lenézett nyugati világban. Vélemény.
"Az elkövetkező évek során legalább 70 egyhangú határozatra lesz szükség ahhoz, hogy jóváhagyják Ukrajna uniós csatlakozását" – írta az X-en a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az Alaptörvény elfogadása óta a legfontosabb igazságügyi reformot hajtotta végre Magyarország, ennek köszönhető, hogy az Európai Bizottság hozzájárult a kohéziós alapok kifizetését gátló blokkolás feloldásához – mondta el magyar újságírók előtt Didier Reynders jogállamiságért felelős uniós biztos. De azt is világossá tette, hogy ez még messze nem elég ahhoz, hogy az összes blokkolásnak vége legyen.
"Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni, és ezért Magyarország a döntéstől a mai napon távol maradt" – mondta a magyar miniszterelnök, miután lehetővé tette, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Egy negyedik állítólagos Hamász-tagot Rotterdamban vettek őrizetbe. A férfiak a Hamász egyik titkos fegyverraktárának felkutatásával voltak megbízva. Belbiztonsági körökből származó információk szerint a férfiak tevékenysége nem kapcsolódik közvetlenül a Hamász október 7-i izraeli támadásához.
Az Európai Unió továbbra sem vezet be közös szankciókat az orosz gázra, helyette a tagállamok kezébe adja a bosszú eszközét - noha mára már teljesen valószínűtlenné vált, hogy Moszkva megint elkezdené tekergetni a gázcsapokat. Mindeközben Bulgária zsarolása célt ért, csak nem Moszkvánál, hanem Bécsnél, Szerbia pedig nincs már kiszolgáltatva a Gazpromnak. Döcögünk tovább az orosz energiáról való leválás útján.
A kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár szerint számos, az ukrán csatlakozást érintő súlyos kérdésre egyelőre nincs még válasz, vagy ha van, akkor az ijesztő.
A magyar kormány ugyan mereven elzárkózik az ukránok csatlakozásától, ám a háborúban álló ország támogatására nyitott – még úgy is, hogy ezért egyelőre nem kap Magyarország több pénzt.
A német kancellár és a francia elnök győzködi Orbán Viktort, hogy hagyjon fel azon uniós döntések blokkolásával, amelyek Ukrajna integrációját segítik. Orbán szerint most nincsenek abban a helyzetben a vezetők, hogy döntést hozzanak.
Több lap, így a Guardian és a New York Times is az Európai Unió belső konfliktusairól ír, utóbbi elemzője például elhatalmasodó pánikot emleget. Az apropó többek közt az Orbán Viktor és az unió közti politikai ellentét Ukrajna ügyében, aminek a kimenetele, ahogy arról többen is írnak, még mindig bizonytalan. A nemzetközi sajtóban természetesen szó esik a Magyarország számára megítélt EU-s pénzről is – van olyan EU-s politikus is, aki szerint az unió feláldozta a magyar demokráciát, a Süddeutsche Zeitung pedig azt elemzi, mi lehet az ára az Orbán-EU egyezségnek. Ukrajna számára csak rossz opciók vannak a háborúban, írja a Der Standard. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Csütörtökön indul az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. A legtöbb tervezett témában már megszületett a (majdnem) teljes egyetértés. Majdnem teljes, mivel egy kormányfő van, aki vélhetően számos kérdésben kilóg majd a sorból, és talán nem meglepetés, hogy ő Orbán Viktor.